Kiemelt interjú
Összefoglaló
Szakmai pálya
1997-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, később a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szervezett bűnözés elleni tanácsadói, a PPKE-n pedig kiberbűnözés, korrupció és pénzmosás szakjogászi képesítést szerzett.
2001 és 2024 között büntetőbíróként dolgozott, 2008-tól a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnökeként nagy súlyú gazdasági büntetőügyeket tárgyalt – köztük a korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő, Simonka György perét.
Nyelvtudása:
Angol (felsőfok), Német (felsőfok), Francia (középfok), Olasz (középfok).
Mérföldkő
A Res Iudicata és a lemondás
2020-ban alapító tagja volt a bírói függetlenségért és társadalmi jogtudatosságért fellépő Res Iudicata Egyesületnek. 2024. november 29-én lemondott bírói tisztségéről.
„Az igazságszolgáltatás... megszűnt létezni olyan formában, ahogy elkötelezett voltam iránta. Lelkiismereti válságba kerültem, ami már a mentális egészségemet veszélyeztette.”
Indoklása összefüggött azzal, hogy az Országos Bírói Tanács a régóta halogatott béremelésért cserébe engedett a kormány igazságszolgáltatást átalakító követeléseinek. Döntése nyomán több mint ezer bíró és igazságügyi dolgozó tiltakozott hasonlóan. A bizalomvesztés kezdeteként a 2012-es kényszernyugdíjaztatásokat jelölte meg.
2025 januárjától a Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda partnere lett.
Következmények
Meghurcoltatás és támadások
Lemondása után a nyilvánosság előtt elmondta: egy igazgatási vezetőtől politikailag kényes ügyben konkrét kérést kapott az ügyelosztás befolyásolására korábban, amikor ideiglenesen vezette a kollégiumot.
Emiatt a Fővárosi Törvényszék elnöke feljelentést tett, majd nyomozás indult, melyet 2025 januárjában elévülésre és bizonyíték hiányára hivatkozva megszüntettek.
Propaganda-támadások
A 2026 áprilisi választásig regnáló kormánypárti sajtó sorozatban támadta. „Tiszás aktivistának” nevezték, és korábbi ítéleteit (pl. Prisztás-gyilkosság) használták fel hitelessége megkérdőjelezésére.
Pankotai-ügy és fegyelmi eljárások
Lemondása után adminisztratív és fegyelmi eljárások indultak ellene, melyeket koncepciós jellegűnek nevezett, sőt Strasbourg-hoz is fordult. Később ügyvédjelöltként ő látta el Pankotai Lili diákaktivista védelmét, kiállva a véleménynyilvánítás szabadsága mellett.
Szabó Bence ügye (2026)
Védőként járt el Szabó Bence ügyében a 2026-os események során, miután ügyfelét meggyanúsították és házkutatást tartottak nála. Képviseletével határozottan kiállt az eljárás visszásságai ellen.
Az ukrán „aranykonvoj” ügy (2026)
A kormányváltás után dr. Laczó az ukrán pénzszállítók ügyében és egy kapcsolódó kémbotrány gyanúsítottjának képviseletében lépett fel. Nyilvánosan állította, hogy a 2026. márciusi akció a korábbi miniszterelnök utasítására történt, felvetve a hivatali visszaélés vagy terrorcselekmény gyanúját.
2026
dr. Laczó Adrienn részt vett a Lányi András által szerkesztett Felforgatókönyvben megjelenő, kormányváltást követő igazságügyi rendszerváltás módszertanának kidolgozásában.
